∞41.rész.

*Perrie szemszöge*
-Kopj le, te ribanc.
-Azért vagyok ribanc, mert nem te vagy vele? Mert nem neked kérte meg a kezed, és nem te mentél hozzá a hétvégén? Ejej.. a féltékenység rossz dolog. Tudod, nem? -szemébe néztem és csak röhögni tudtam.

Éreztetni akartam vele, hogy ő már egy senki a szememben. Annyi éven át, csak egy dolog miatt tartott ki mellettem és tette a szépet. Hírnév.
-Ne felejtsd el, hogy ameddig barátok voltunk minden titkodat tudtam. Mindent tudok rólad, még olyan dolgokat is, amiket most a te szemszögedből jobb lenne, ha nem tudnék. Emlékszel arra a nyári estére? -hangosan felkacagott, ördögi kacajt adott ki, csupa gorombaságot és gonoszságot tudtam leolvasni arcáról. Azt az estét már rég elfelejtettem, valójában alig emlékeztem rá az alkohol miatt. -Na.. majd meglátjuk, hogy meddig lesztek boldogok Zaynel.
-Ne is próbálkozz te kis..! -mondatom végét elharaptam, én nem vagyok olyan mint ő, hogy ok nélkül olyan szavakkal dobálózzak amik nem igazak. -Miért akarod ennyire tönkre tenni az életemet? Mit ártottam neked? Nem tettelek elég híressé? -furán éreztem magam utolsó mondatom után, még a mondat is furcsán hallatszott.

-Hmm.. csak annyi, hogy rossz emberbe szerettél bele.

-Vagy inkább te.

Nem mondott semmit, csak meredten bámult rám. Megcsóválta a fejét, majd hátat fordított és elindult az autója felé.

*

Mivel nincs jogsim, ezért gyalog kellet haza menjek. Eset az eső, így nem voltak sokan az utcán, legalább is olyan fiatalok nem, akik felismerhettek volna.

Teljesen megázva értem haza, Katerine -el is az esőben társalogtam. Akaratomon kívül tüsszentettem, majd gyorsan kinyitottam az ajtót és beléptem a Zaynel közös házunkban. Zayn épp egy dedikáláson vett részt.

A földre ledobtam vizes ruháimat, cipőmet és fehérneműben felszaladtam az emeletre a hálóköntösömért. Vissza sétáltam a földszintre majd be mentem a konyhába teát készíteni. Lassan megittam a teát, majd ruháimat és cipőmet kezembe vettem és felsétáltam velük az emeletre, hogy be tegyem őket a mosásba. Fáradtnak és gyengének éreztem magam. Be mentem a hálószobába majd végig dőltem az ágyon. Fújtam egyet és gondolkozni kezdtem a Kate -el való beszélgetésemen. Fejemet az éjjeli szekrényem felé fordítottam ami tele volt csokoládékkal, az esküvői csokrommal ami egy vázában illatozott és az esküvői fotónkkal.

Az esküvőnk nem sokkal Ashley film premierje után lett megtartva.. a hétvégén. Nem volt nagy esküvő. A sajtó sem és a rajongók sem tudtak róla, csak a családi és a baráti kör volt hivatalosan meghívva az esküvőre. Zayn most már örökre az enyém.

Szemeimet becsuktam és lassan álomba merültem.

*

Néhány percet aludhattam csak. Telefonom Zayn éjjeli szekrényén villogott és rezgett. Sóhajtva felemelkedtem és fehér iPhonomért nyúltam. Üzenetet kaptam egy ismeretlen telefonszámról.

" Szia cica, remélem nem zavarlak, csak annyit szeretnék mondani, hogy tönkre fogom tenni az életed! Xx "

Tágra nyílt szemekkel olvastam az üzenetet. Nem értettem, hogy Kate minek folytassa tovább ezt az egészet..

" Kate, hidd el, ha el is mondod Zayn-nek, hogy mi történt azon az estén akkor sem fogja beadni a váló pert.. "

Az üzenetemre a válasz hamar érkezett. Valamiért félelmet éreztem. Szívem hevesebben kezdett verni ahogy az üzenetet olvastam. Végtagjaim elhidegültek. Rémületemben telefonomat ledobtam az ágyra majd az ablakhoz siettem. Olyan élesen idéztem fel az üzenetet, hogy úgy hallottam mintha valaki a fülembe suttogná.

" Kate halott. "

Újabb üzenet érkezett. Telefonomat felkaptam majd kiszaladtam vele a szobából. Nagy léptekben le mentem a lépcsőn, be siettem a konyhába és ittam egy pohár vizet. Hittem ennek a valakinek. Ez a valaki megölte Katerinet.

Miután egy kicsit lenyugodtam, a nappaliban leültem a kanapéra és megnyitottam az üzenetet.

" A hír csatornán most mutatják a kis barátnőd tragikus halálát. Haha, nagyon vicces, azt ajánlom nézd te is. Tényleg jó barátnő volt. Nem akarta nekem el mondani, hogy mi a közös titkotok, így megfenyegettem. Azt mondta, hogy az sem érdekli, ha megölöm, de a titkot nem fogja elmondani. Kínozni kezdtem. Körmeit kezdtem letépkedni, villát szúrtam tenyerébe, ruháit késsel elvágtam majd forró olajat öntöttem testére. Az elején, a köröm tépkedést nagyon jól bírta. De miután a villát tenyerébe szúrtam halkan elmondta a titkotokat. Milyen kis naiv volt. Tényleg azt hitte, hogy miután elmondja a titkot szabadon engedem és élheti tovább a mesébe illő életét. Valahogy meg kellett szereznem a telefon számodat is, persze Kate ezt is hét pecsétes titoknak tartotta. Telefon nem volt nála amiből ki kereshettem volna az elérhetőségedet. Muszáj volt tovább kínoznom a szőke hercegnőt. Forró olajat öntöttem a testére, felordított majd fejből elmondta a telefonszámodat. Miután mindent megszereztem amire szükségem volt, Katet megöltem. Csak egy szúrás volt. Szerencsére eset az eső így senki sem láthatta amikor a fő út szélén hagytam megcsonkított testét. "

*Ashley szemszöge*

Jelen pillanatban utálom apát és már néhány napja tartom vele a haragot. Pár nappal ezelőtt, mikor New York -ból jöttünk haza fele, a fiúk megkérdezték tőle, hogy nyáron elenged -e velük nyaralni a Bora-bora szigetekre. Apa válasza egy kifejezett nem volt.

Mióta hiszti királynőnek nevezet, azóta nem beszélek vele. Anya csak avval a feltétellel enged el nyaralni, ha apa is elenged. Mivel még nem vagyok nagykorú és a többiek meg túl gyerekesek és felelőtlenek ezért nem mehetek velük. Zayn és Perrie már igazi felnőttek, hisz már házasok, rájuk bízhatnának apáék, de nem teszik.

Hétvégén volt megtartva Pezzék esküvője. Az ifjúpár új házikójának a hátsó kertjében volt megrendezve az egybekelés. Összvissz harmincan voltunk, csak a család és a barátok, senki más. A szomszédok tudtak az ünnepségről, de ők nem zavartak. A Directioner, Mixer gyerekeiknek azt mondták, hogy azért van ilyen egybegyűlés, mert Zayn húga Walyiha bemutatja a családnak az új barátját.

Nagyon szép volt a ceremónia. Szerencsére sütött a nap, így Perrie kecses, fehér menyasszonyi ruháját nem tette tönkre az eső. A tágas, frissen nyírt füves kertben fehér székek és egy fehér csipkével díszített oltár állt. A zene romantikus volt, és kaják valami fantasztikusak!

Szobám ajtaja kinyílt és besétált rajta Niall. Szőke haja besötétült a kinti zuhé miatt, inge gallérján eső cseppek látszódtak. A kabátja nyakánál be eshetett az eső és be vizesítette inge gallérját. 

-Ennyire esik kint az eső? -kérdeztem és rá mosolyogtam az elázott Niallre.

-Nem esik, hanem zuhog. Néhány másodperc alatt, ameddig a kocsitól a bejárati ajtótokig szaladtam úgy eláztam mintha egy fél órát álltam volna az esőben.

-Milyen volt az interjú? Rólam kérdeztek valamit?

-Jó, és nem.

Néhány percig néma csend volt köztünk, csak az eső cseppek koppanását hallgattuk ahogy az ablakomhoz csapódnak. Niall leült mellém majd megpuszilt.

-Joshal beszéltél? -kérdeztem hosszú pecek után.

-Tegnap beszéltem vele, még mindig New Yorkban van Rebeccaéknál.

Rebecca és Josh a film premier után megint összejöttek. Most Rebeccaéknál lakik pár napig amíg talál New York -ban egy eladó házat. Képes házat venni New York -ban, csak, hogy közel legyen Rebeccához. 

Niall hátra dőlt az ágyamon, majd így szólt:

-Azt beszéltük a fiúkkal, hogy megfenyegetjük Simon -t. Azt mondjuk neki, hogy, ha nem enged velünk nyaralni, akkor lemondjuk a következő húsz interjút.

-Ilyet ne csináljatok, mert úgy sem fog engedni.

-Na, azt majd meglátjuk. -felült és egy elégedett mosollyal rám pillantott.

*Danielle szemszöge*

-Kicsim, muszáj akkor is olvass amikor itt vagyok nálad, és amikor hozzád beszélek? -kérdezte felháborodottan a mellettem ülő Liam.

-Ne haragudj, csak annyira érdekes. Hamarosan be fejezem és..

-Inkább gyere át hozzám, ha be fejezted a könyvet. Oké? -vágott a szavamba és csak mosolygott rám.

-Tudod mit? -pillantottam rá. -Kárpótlásként este gyere át vacsira és utána együtt aludhatunk. Ha van kedved. -mosolyogtam.

-Jól hangzik, de ezt most vegyem úgy, hogy elküldesz? -nevetett.

-Ööö, nem akarok pofátlan lenni, de igen. Nyolcra legyél nálam. -megpusziltam majd ki tessékeltem a lakásomból.

Vissza mentem a szobámba, hasra feküdtem az ágyamon és folytattam a könyvem olvasását.

*Ashley szemszöge*

Késő délután, miután elállt az eső Nudlival ki mentünk a hátsó kertbe labdázni. Alig játszottunk tíz perce, de Nudlinak még a füle hegye is sáros volt. Felkacagtam, és néhány másodperccel később egy köszönés ütötte meg a fülem.

-Szia Ashley.

A szomszédom, Maya volt az. Valahogy most normálisnak nézett ki. Haja copfba fel volt kötve, szemüveg díszelgett a szemén, egy fekete lapulós cica naciba, egy piros bebújós felsőbe és egy fehér converse cipőben volt. A Harry Potter kötet, hatodik része, azt hiszem magyar nyelven, virított a kezében.

-Szia Maya. -köszöntem vissza mosolyogva. Úgy látszik eddig nem vett észre ahogy Nudlival játszottam.

' Nem kezdet el sikítozni, vagy ugrálni amiért tudom a nevét! ' gondoltam magamban.

-Nem gondoltam, hogy vissza köszönsz. -hökkent meg és közelebb sétált a kerítéshez, hogy jobban haljon, lásson engem, meg Nudlit.

-Én meg nem gondoltam, hogy nem fogsz sikítozni.

-Kérlek, ne haragudj amiért olyan kis hülye picsaként viselkedtem, csak tudod szokatlan, hogy Angliába költöztem egy híres család mellé akik ismerik a kedvenc bandámat. Fura, hogy itt egész nap angolul kell beszéljek, és csak a szüleimmel beszélhetek magyarul. Itt nincsenek barátaim, nem úgy mint otthon.

Hihetetlen, hogy Romániából érkezett és olyan szépen beszél angolul.. Csak a brit akcentusa hiányzik. Valamiért megsajnáltam Mayát. Egy teljesen idegen országba kellett költözzön, teljesen idegen emberekkel.

-Maya, nincs kedved át jönni? -órámra pillantottam. -Negyed óra múlva a legjobb barátnőm is itt kell legyen.

-Ööö, de. Miért is ne? -kacagott. -Megyek le teszem a könyvemet és szólok anyának. Egy perc.

Küldött felém egy mosolyt majd beszaladt az emeletes házukba. Lassan a kapuhoz mentem, hogy azt kinyissam. Egy percbe nem telt s már a kapuban állt. Felvettem Nudli -t az ölembe, és Mayával be sétáltunk a házunkba.

Egyenesen az emeletre mentünk a fürdőszobába, hogy megfürdessük Nudlit. Miközben fürdettük a rosszcsont kutyust még jobban megismerkedtünk. Megtudtam róla, tizenöt éves, hogy lesz egy öcsikéje és, hogy a barátjával, akivel már másfél éve együtt voltak szakítottak mikor a szüleivel kiköltöztek Londonba. Nagyon kedves lány.

-Megjöttem! -ordított a földszinten Daws, majd becsapta maga után a bejárati ajtót.

-Gyere fel! -ordítottam én is, Maya csak kacagott.

-Csácsácsá. -toppant be Daws a fürdőszobába. Mayán megakadt a szeme. -Szia Maya. -köszönt kedvetlenül.

-Szia. -meglepődött, hogy Daws is tudja a nevét. -Örülök, hogy megismerhetlek.

-Én is. -próbált mosolyogni Daws. -Ash..-fordult felém. -hoztam néhány popkornot, üdítőt meg csokit. Nem megyünk, hogy elpakoljuk őket? -biztos voltam benne, hogy nem azért mondta, mert sajnálná a csokit, ha elolvadna, hanem azért, mert beszélni szeretne velem.

-Jaj, dehogyisnem! Maya, megkérhetlek, hogy addig szárítsd meg Nudlit? -miközben beszéltem, az egyik fiókból elő szedtem a hajszárítót és Maya kezébe nyomtam. Ő csak bólintott.

-Mit keres itt? Nem ő az a idegesítő csaj? -kérdezte felháborodva miközben a hűtőbe dobigálta be a tábla csokikat.

-Elvileg ő az, de egy csomót beszélgettem vele és azt mondta, hogy megbánta ahogy viselkedett, csak szomorú volt, mert nincs egy barátja sem.

-Ahh, akkor gondolom egész este itt lesz és meg kell barátkozzak vele. -sóhajtott majd rám nézett.

-Kérlek.

-Oké, de, ha egy csomót fog kérdezősködni és be indul a rajongási mániája haza megyek.

-Jó.. -forgattam meg a szemeimet.

-Mindent ért amit mondunk? -kérdezte Daws miközben mentünk már felfele a lépcsőn.

-Igen, mindent ért, de nem mindent tud elmondani. Még mindig tanulja az angolt.

-Ahhoz képest eléggé jól vágja a nyelvünket.Ugye nem csak azért akar velünk barátkozni, hogy találkozhasson a fiúkkal?

-Nem tudom. Nem hiszem..