∞36.rész.

-Ennyi ? ' Niall mit keresel te itt ? ' -kérdezte flegmán. A még mindig kezemben lévő meghívókat le tettem Rebecca ágyára, majd elindultam Niall felé.
-Hiányoztál. -öleltem magamhoz.

-Csak két napja hagytad el London -t, de én máris kapom a telefonokat, hogy jöjjek ide és állítsak le egy gyereket aki rád szált. -ült le az ágyamra és az ölébe ültetett.
-Nem kellet volna idáig elgyere, csak egy srác miatt. Egyedül is eltudtam volna intézni. -mosolyogtam.
Niall felemelte a szemöldökét majd megcsóválta a fejét.
-Nem, nem, nem. Majd én beszélek a fejével !
A szoba ajtó kinyílt és sebes léptekkel bejött rajta Jack. Szája beszélésre nyílt, de mikor észrevette, hogy nem egyedül vagyok a szobába rögtön becsukta csipogóját. Hátrálni kezdett, megfordult és kirohant a szobából.
-Ismered ? -kérdezte Nialler. Lehajtottam a fejem és bólogattam.
-Ő a Jack.
-Bocs, a zavarásért. -lépett be ijedten a szobába George. -Mit csináltatok Jack -el ? Idegesen rohant ki a szobádból Ash, beszélni sem tudtam vele olyan gyorsan szaladt a saját szobája felé.
-Jaj.. -sóhajtottam és elindultam az ajtó felé.
-Most hova mész ? -kiabált utánam Niall.
-Szerelmes belém ! Beszélnem kell vele !
Tudom milyen érzés az amikor nem szeretnek viszont. Az a fájdalom, mikor azt akit igazán szeretsz, olyannal látod akivel nem akarnád.. Remények, hogy egyszer majd vele lehetsz, hogy csak neked mondja azt, hogy 'szeretlek'.. A mosoly, ami az arcodra ül ha csak visszaköszön.. A nagy szív dobbanás ha csak rád mosolyog..
Megálltam Jack szobája előtt és csak bámultam az ajtóra. Mély levegőt vettem és bekopogtam. A választ meg sem várva benyitottam a szobába.
Jack az ágya szélén ült és két kezével fejét támasztotta. Az ajtó csapódására felemelte a fejét s tekintetét rám szegezte.
-Jack.. -néztem rá szomorúan.
-Nem Ash. Nincs szükségem a sajnálkozó dumádra !
-Jack én nem akartalak megbántani !
Sajnáltam, hogy így alakultak a dolgok. Úgy éreztem, hogy elveszítettem egy barátot..
-Ash kérlek ne kezd ! Én nem akartalak bántani, én nem akartam, hogy az enyém legyél.. nekem elég volt annyi, hogy a közeledben lehetek. -állt fel és elindult felém. Szemeiben könny cseppek tűntek fel. -Tudtam, hogy boldogok vagytok a Horan gyerekkel ezért szándékomban sem állt elmondani, hogy mit érzek és szándékomban sem állt szét szedni titeket ! Rengeteg barátnőm volt már eddig de egyiket sem szerettem úgy mint téged ! Ash..
-És mióta.. ? -kérdeztem, abba reménykedve, hogy tudja mire értem a kérdésemet. Hangom rekedtnek hallatszott.
-A csók óta. Pontosabban.. a csókok óta. Sokszor kellet elpróbáljuk azt a jelenetet. -kuncogott. -Nagyon megörültem mikor Giorgio felhívott és bejelentette, hogy egy hétre ismét vissza kell jöjjek ide, New Yorkba. Tudtam, hogy te is itt leszel ! Bocsánatot szeretnék kérni ha rámenősnek tűntem, vagy ha idegesíttettelek, csak.. közel szerettem volna lenni hozzád !
* Betty szemszöge *
-Nem mész át Alex -hez ? -állt meg anya a szobám ajtajában.
-Nem. -válaszoltam kurtán.
-Miért ? -ült le az ágyamra.
-Mert be durcizott.
-Oh, biztos volt rá oka.. -mosolygott.
-Te megharagudnál a legjobb barátnődre csak azért, mert el megy randizni egy fiúval ? -kérdeztem rá se pillantva anyára.
-Ennyi ? Csak ennyi a gond ? Ennyi miatt vesztetek össze ? Egy randi miatt ? Hívd fel Alex -et és beszéljétek meg a dolgokat !
-Nem ! -ellenkeztem.
Anya nem állt le velem veszekedni, inkább fogta magát és ki ment a szobámból.
Bele ültem a zsák-fotelembe, kezembe vettem a laptopomat és fel léptem skypra.
*
-Milyen randira mész te ? Kivel ? Hány éves a srác ? Hányadikos ? Melyik suliba jár ? Ismerem ? -tette fel anya a kérdéseket, a vacsinál.
-Moziba megyek Kevinnel. Tizenöt éves. Kilencedikes. Oda ahova én. Nem hiszem.. -válaszoltam sorba a feltett kérdésekre.
-Mesélj róla ! Mióta ismeritek egymást ? -kérdezett ismét anya.
-Szeptember óta. Ajj, anya ha látnád, hogy milyen jól néz ki ! Tökéletesen felálított szőke haja van és óriási kék szemei !
-Szóval szőke herceg. -mondta anya és ivott egy korty alma levet.
-Hát.. -hajtottam le a fejem.
Éreztem ahogy elpirulok.
-Mikor mentek randizni ? -kérdezte Anita aki épp a zöldségeket pusztította el a tányérjáról.
-Holnap, fél háromkor jön értem. -mosolyogtam.
* Dawsone szemszöge *

-Igaz, nem olyan nagy mint a régi házunk, de legalább otthonos. -mondta apa, miközben mind a négyen, Pisti -t is bele értve, bámultunk egy kicsi, narancs sárga házra a kocsiból.
Szerencsére nincs messze se a sulitól, se Ashley -éktől, se Harry -től.
-Pisti -nek lesz saját szobája ? -kérdeztem a móka kedvéért.
Anya és apa egy emberként fordultak hátra. Úgy látszik ők nem tudják mi a vicc..
-Mi ? Annak a krokodilnak legyen saját szobája ? -kiabált apa.
-Kaméleon. -javítottam ki egyhangúan.
-Dawsone, ugye csak viccelsz ? -kérdezte anya idegesen de mégis kedvesen.
-Persze, hogy csak viccelek.. -motyogtam.
-Na, menjünk és fedezzük fel az újdonsült otthonunkat ! -csapta össze apa a tenyereit.
Kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a bejárati ajtó felé. Apa kinyitotta az ajtót és beléptünk rajta.
Állot szag keringet a lakásban. Biztos valami öreg házaspáré volt a lakás, s mikor meghaltak a ház valamelyik rokonukra maradt akik eladták nekünk..
Régi bútorok, perzsa szőnyegek és festmények díszítették a lakást.
-Daws, a kicsi szoba a tied ! -kiabált át anya a nappaliból, a fürdőszobába ahol én álltam.
Elindultam megkeresni a kicsi szobát. Hamar megtaláltam.
Tényleg kicsi volt. A szoba ajtóval szemben, a másik falon volt egy kicsinyke ablak, amin be volt húzva a sötételő. Ennyi, ennyi díszítette a szobát. Egy ágy, egy szekrény.. semmi sem volt a szobában, csak egy ablak !
-Jó üres ! -üzentem a szüleimnek.
-Festésre szorul az egész ház és új bútorokat is kell venni. -állt meg mellettem apa.
-Holnap állunk neki a ház újításának és jobb lenne ha akkor nem lennél itt. Elmész a nagyihoz, de ha akarod csak addig maradsz ott ameddig Ash haza nem ér.
* Ashley szemszöge *
-Nagy baj lenne ha én nem mennék veletek megnézni New York -ot ? -kérdeztem szombat reggel Giorgio -tól.
-Miért ne jönnél ? -tette csípőre a kezét.
-Ha már itt van Niall, akkor szeretném vele tölteni a mai napot mivel.. ma vagyunk fél évesek. -mosolyogtam kajánul.
-Oh ! Boldog hatodik hónapot nektek ! Nyugodtan itt maradhatsz, de kérlek ne hagyjátok el a szállodát. Vacsira vissza érünk. -hadarta Giorgio.
Gyorsan megölelt és már szaladt is a szálloda kijáratához ahol sorban álltak a színész palánták.
-Nem jössz ? -kiabált Cho. Nagy volt a ricsaj.
-Nem ! Hatodik hónap ! -kiabáltam miközben szívecskét mutattam a levegőben.
Cho -nak óriási mosoly ült a szájára majd integetni kezdett. Vissza integettem majd elindultam a lift felé.
Halkan beléptem a szobába. Niall már nem feküdt az ágyamban, ott ahol hagytam mikor lementem reggelizni. Beljebb mentem és megpillantottam az ágyamon egy rózsaszín borítékot amire az volt ráírva, Niall gyönyörű kézírásával, hogy: 'Ashley.'
Felbontottam a borítékot és hangosan olvasni kezdtem a levelet.
'Szép jó reggelt ! Hogy aludtál gyönyörűségem ? Olyan jó volt ismét veled aludni ! Sajnos nem ébredhettem melletted, mivel te sunyi voltál és lementél reggelizni. Engem nem is hívtál ! Remélem nem laktál jól..
Azt szeretném ha a mai napot csak kettesben töltenénk. Emlékezetessé szeretném tenni ezt a szép napos napot ! Ma van hatodik hónapja, hogy beléptél az életembe. A hat hónap alatt sok mindenen keresztül mentünk, de együtt ! Veszekedések, betegségek..
Minden mosolyt köszönök amit az arcomra csaltál hat hónap alatt ! Szeretlek !
U.I.: Kutass tovább a borítékban !
Millió csók, Nialler xx. '
Teljesen meghatódtam ahogy olvastam a levelet. Öröm könnyekkel az arcomon, nevetve leültem az ágyamra és tovább kutakodtam a borítékban.
Találtam egy másik levet. Kivettem a rózsaszín borítékból és bámulni kezdtem a rajzot.
'Nehogy fejjel lefele nézd, mert úgy sohasem érsz el a meglepi helyre !' írta Niall a lap tetején.
-Nagyon vicces vagy Horan. -mondtam, a fenti mondat értelmezése után.
Megfordítottam a lapot és egy egész használati utasításra leltem.
'Az a rajz, egy tervrajz. A szálloda tervrajza. Ha helyesen követed a rózsaszín utakat, akkor hamar rám fogsz találni, ha nem.. akkor lesz mit üljek. Nem kell szépen felöltözz, nem kell ki sminkeld magad, nem kell megfésülködj ! Nekem úgy vagy jó ahogy vagy, kócosan, pizsiben. Csak mi ketten leszünk.. Csak te és én ! ♥
Egy kis segítség: a szobádtól indulj el !
Várlak xx.' 
'Nem tudom miért érzem azt, hogy csak hülyét csinál belőlem..' gondoltam magamban.
Kiléptem a szobából, kezemben a térképpel.
Meg álltam és csak bámultam a térképre.
'Miért ilyen könnyű az út ?' gondoltam magamban.
A rózsaszín utacskát követve leértem a földszintre. A következő lépés be volt karikázva. A recepció volt a következő.
-Elnézést, a ba..
-Erre, erre, erre ! -vágott a szavamba a recepciós. -Jöjjön ! -topogott előre a magassarkújában a fiatal recepciós. -Szóval, mint látja ott kezdődik a lépcső. -mutatott a lépcsőfokokra amik egy raktár féleségben helyezkedtek el.
-Aha.. -mondtam unottan.
-Na, nincs más dolga, csak fel menni a lépcsőkön. Addig menjen ameddig nem látja meg a barátját. Jó szórakozást. -mosolygott majd becsapta az ajtót.
Egyedül maradtam egy nem éppen világos helyiségben.
'Niall tudja, hogy félek a sötétben. Direkt csinálja !' gondoltam magamban, idegesen miközben elkezdtem a lépcsőket róni.
-Menj Ash, menj ! Hamarosan összetalálkozol Niall -el és akkor jól leszidhatod amiért ilyen helyre dugott be téged ! -biztattam magam.
*
Kábé tizenöt perc gyaloglás után megérkeztem a végállomásomra. Izzadtan dugtam ki a fejem a sötét zugból. A kilátás valami csodás volt. A szálloda legtetejére érkeztem..
-Büszke vagyok rád. Ügyes voltál. -hallottam meg Niall hangját.
Jobb oldalra fordítottam a fejem és megpillantottam Niall -t amint épp egy szépen megterített asztaltól áll fel.
-Ez aztán a meglepetés. Jól kifárasztottál. -kuncogtam.
-Még így izzadtan is gyönyörű vagy. -nevetett Niall és magához húzott. -Boldog hatodik hónapot ! -suttogta.
-Szeretlek. -suttogtam a fülébe majd megcsókoltam.
-Na és most.. Remélem leugráltad a reggelidet. -megfogta a kezem és ahhoz a bizonyos asztalhoz vezetett.

-Ez igen ! Te ilyet is tudsz ? -kuncogtam.
-Csak ha nagyon akarok. -mosolygott.